Jónéhány számolásos érettségi feladatban találkozunk ezzel a szöveggel. Leggyakrabban ezüst-nitrát és bárium-klorid az a reagens, amivel csapadékot választanak le. Mindkettő könnyen megjegyezhető, ezért most ezeket fogjuk áttekinteni.
Ezüst-nitrát
Az ezüst-nitrát vizes oldata színtelen. A reagens készítésénél rendkívül fontos, hogy desztillált vizben oldjuk a szilárd ezüst-nitrát sót, a csapvíz erre nem alkalmas. Az ezüst-ion ugyanis azonnal csapadékot képez néhány ionnal, így például a halogenidekkel. Az ivóvíz klórozása révén pedig klorid-ion bőven akad a csapvízben.
A halogenidek közül a klorid-, jodid- és bromid-ionok képeznek csapadékot. A fluorid a nagy elektronegativitása miatt nem képez csapadékot ezüst-ionnal. A képződő csapadékok színe a halogenidre jellemző:
- Ag+ + Cl– = AgCl (fehér)
- Ag+ + Br– = AgBr (sárgás fehér)
- Ag+ + I– = AgI (fehéres sárga)
Ezek a reakciók így néznek ki a laboratóriumban:
Bárium-klorid
Kisebb gyakorisággal, de bárium-kloridot is említi néhány feladat az érettségi számítások során. A bárium(II)-ionok szulfáttal képeznek stabil csapadékot. Ezt a csapadék annyira stabil, hogy még tömény kénsavban sem lehet visszaoldani. Emiatt szokták a bárium(II)-iont a szulfáttartalom meghatározására is használni.
Na, de nézzük a csapadékkézést:
A bárium-klorid vízes oldatában található bárium(II)-ionok és a vízben oldott szulfát ionok között a következő csapadékképződéssel járó reakció megy végbe:
Ba2+ + SO42- = BaSO4 (fehér csapadék)
A következő videóban bárium(II)-kloridhoz adnak nátrium-szulfátot: