2025. május-júniusában 4 144 fő döntött úgy, hogy emeltszintű érettségi vizsgát tesz kémiából. Az erős elhatározás ellenére 263 fő (6,35%) nem jelent meg a vizsgán. A maradék 3 881 főből 60,40% százalék (n = 2 344 fő) először vizsgázott kémiából, míg 39,60%-uk (n = 1 537 fő) szintemelő vagy ismétlő vizsgát tett.
A vizsgázók által elért eredményrengetegben segít kiigazodni a pontok átlaga és a medián értéke. A medián érték mutatja azt a pontszámot, ami alatt és felett a pontok 50%-a van. Többször talán ezt érdemes nézni, mert ez mutatja meg igazán, hogy a középmezőny hol is van igazán.
Az érettségizők 2025. év nyári vizsgaidőszakában átlagosan 56,12 pontot értek el az írásbelin, 39,83 pontot a szóbelin és a pontszám 95,95 pont volt. A medián értékek az írásbeli (56) és az összpontszámnál (98) az átlagohoz közel voltak, azonban a szóbelinél három pont különbséget mutattak (43).
Tehát amennyiben a 2025. nyarán érettségizett vizsgázó az írásbelni legalább 56 pontot ért el, a szóbelin 40 pontot, tehát az emelt szintű érettségije 96 pont, azaz 64% körüli, akkor úgy teljesített, ahogy a vizsgázók közel fele.
| Vizsga típusa | Vizsgarész | Megjelentek száma | Átlag | Szórás | Medián |
|---|---|---|---|---|---|
| Rendes | írásbeli pontszám | 2523 | 58,3 | 21,52 | 60 |
| Rendes | szóbeli pontszám | 2535 | 39,88 | 10,95 | 44 |
| Rendes | összpontszám | 2535 | 97,9 | 30,29 | 102 |
| Ettől eltérő (javító, ismétő, szintemelő stb.) | írásbeli pontszám | 908 | 52,33 | 20,8 | 52 |
| Ettől eltérő (javító, ismétő, szintemelő stb.) | szóbeli pontszám | 920 | 36,89 | 12,18 | 40 |
| Ettől eltérő (javító, ismétő, szintemelő stb.) | összpontszám | 920 | 88,54 | 30,3 | 90 |
Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e újrapróbálkozni a kémia érettségin. Bár a statisztika nem kecsegetet egyértelmű sikerrel, azonban ne viszakozzunk azonnal ettől az ötlettől. A 2025. év tavaszán 900 fölötti létszám döntött úgy, hogy újraérettségizik. Az ő mediánteljesítményük 90 pont volt, azaz 60%. Úgy tűnik, hogy átlagosan 5%-kal kevesebb az „átlag” újravizsgázó érettségije az első érettségizőéhez képest. Azonban nézzük meg az áltag+szórás aránnyal, hogy mi a helyzet. Így az első vizsgázó esetében a 97,9+30,29=121,08 (80,72%) eredményt látunk, míg az újravizsgázók esetén 88,54+30,3=118,84 (79,23%) a pontszám. Figyelembe véve, hogy az ismétlők azért érettségiznek újra, mert jobb pontszámot szeretnének, látható hogy a „jók” tényleg felzárkóznak az elsővizsgázó „jókhoz”. Másszóval, nyugodtan vágjunk bele az újraérettségizésbe, nem lehetetlen magasabb pontszámot elérni.
Azt is szoktuk hallani, hogy valakinek jobban „fekszik” a szóbeli, mígy mások az írásbelit szeretik igazán. Ebben tényleg van valami. A szóbeli vizsgán a bizottság „bőkezűbben” pontoz, mint az írásbeli vizsgán. A vizsgázók pontosan felénél legalább 16% lett jobb a szóbeli az írásbelinél. A legnagyobb különbség a szóbeli javára 62% volt. Azonban volt olyan vizsgázó is akinél az írásbeli ment jobban, pontosan 44%-kal jobb lett az írásbeli vizsgája a szóbelihez viszonyítva.