Menü Bezárás

Növényvakság? Azaz miért is tanuljunk növénytant…

Első nekifutásra talán jogosnak is tűnhet az a kérdés, hogy az orvos- és gyógyszerészképzésre jelentkező vizsgázó miért tanuljon növénytant. A biokémiai és a sejttani ismeretek elsajátítása talán elegendő is volna ahhoz, hogy a biokémia keretében megértsék a fotoszintézist. Azonban ez a problémafelvetés csak első nekifutásra logikus.

Növényvakság?

A hobbikertesz.hu oldalon egy meglepő című írás szerint a kortársaink körében egyre jobban terjed a növényvakság. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy a nagy többség a közvetlen környezetében élő növényeket sem ismeri fel. A növényvakság hátterében az állhat, hogy nem rendelkezünk olyan vizuális ismeretekkel
(határozóbélyegek), amely a növények azonosításánál kapaszkodót jelent. A növények ugyanis nem rendelkeznek azokkal a jellegzetes tulajdonságokkal amelyet könnyen felismerünk (pl az emberek és állatok jellegzetes járása, agresszivitás vagy emberközeli életmód stb.), ezért egyszerűen tudomást sem a növényekről.

Pitypang

Pedig számos előnye származhat a növénytani tudásnak. Egyrészt a gyógyászatban és az egészségmegőrzésben egyre több növény kerül felhasználásra. Tudatos fogyasztóként ha nem tudunk a körülöttünk élő növényekről, akkor honnan tudnánk utánanézni a növényi alapú gyógyszer, vagy a „növényi csodaszerek” után.

A cikk legmeglepőbb állítását érdemes azonban nyomós érvként megfontolni:

A növénytan karrierlehetőség!


Élelmiszeripar, gyógyszeripar (ezáltal érintett a gyógyszerész- és az orvosszakra felvételiző is), vegyipar és számos más területen dolgozunk növényekkel. Erről többször a középiskolások (és néha a tanárok sem) nincsenek tisztában. A növénytan hanyagolása növényvakságot okoz, a növényvakság pedig számos hivatásból és karrierlehetőségből zárja ki a tanulókat.

A növénytant azonban sokkal színesebben is lehet tanulni (és tanítani is). A színesítéshez pedig néhány forrást is ajánlanék: